Avagy: Spórolj pénzt. Élj jobban az élet Coke oldalán.

Lehet hogy elfogult vagyok, mert az vagyok, elismerem. De akkor is ez az egyik legjobb holiday specifikus spot amivel találkoztam idén. Elkövetője a Walmart és a Coca-Cola, természetesen nem hazai kampányról van szó. Főszerepben John Magaro – aki itthon A másik Én c. moziból emlékezhető -, akinek gyorsan megismerhetjük a bőven vett családi körét. Mindeközben kólát osztogat Walmart-os újrahasznosítható textil bevásárlószatyorból. Nice.

A videó, az ötlet szerintem szuper, köszönhetően a dalnak és a szövegének. Grat a szövegírónak, igen találóan sikerült egységgé gyúrnia az anyukát, a dzsúdóedzőt illetve a MySpace és Twitter szavakat. Azon gondolkoztam hogy vajon nálunk is lesz-e olyan, hogy ezt az üzenetet hogy vedd meg a kólád és minden mást a Coop-ban, majd egyszer nem Esztergályos Cecília, vagy a Korda Házaspár fogja a kamerába ordítva mondani sokszor hangsúlyozva: most, olcsó, olcsó, olcsó, olcsó, akció, olcsó, akció, vedd meg, most, számíthat ránk szavakat. Arra jutottam, hogy nem.

Alább jöjjön a videó (erre van szép nagy .mov is), de csak óvatosan, mert többszörmegnézős, fülbemászós, utána könnyen dúdolhatós, szövegen felnevetgélős. Egyszerűen Joy!

Mindehhez társul egy jó kis microsite is, ahol szintén fent van a videó, de letölthetjük a dalt MP3-ban meg anank a szövegét is, illetve ha koncertprogramban szeretnének előadni, akkor érdemes letölteni a mellékelt kottafüzetet is. Mindenre gondoltak!

A karácsony mindig kiemelt holiday az ügynökségeknél is, ilyenkor  kúlfaktorilag és fújfaktorilag is felül tudják múlni az előző évi teljesítményeket. Tehát van aki egész kreatívan megoldja a Boldog Karácsony tematikus headline-ok közlését, de sok próbálkozás van, ami nem jön át. A Carnation-nek idén mindkettő sikerült. A legigénytelenebb kategóriában nevezést kapott, kiküldött csomagokról a Szívlapáton olvashattok, de íme egy videó, amiben a dolgozók megmutatják, hogy néha van jó ötlet is a Carna-nál.

Carnation Xmas Lightgraffiti Project from Carnation Group on Vimeo.

Innen is boldog karácsonyt, sem a mikvannak, sem a wamma! nevében nem küldözgetünk mi ilyeneket, úgyhogy ezúton is boldog karit, legyünk barik!

Nem mai találmány ez a product placement dolog, és nem is kell temetni. Nemrég írtam róla, hogy újra virágkorát éli, és ha én tévécsatorna lennék, még támogatnám is a fájlcserélőkön való sorozatletöltéseket. (Nemrég írt róla Papp-Váry Árpád is egy könyvet.)

De ezúttal sokkal nagyobb csúcsokat döngethet a PP szerepe. Hiszen változik a fogyasztás, változnak a kommunikációs csatornák, de az nem azt jelenti, hogy az összes megoldást egy az egyben kell integrálni (hirdetések?), vagy éppen teljesen elfelejteni és kizárni. És ez utóbbi épp aktuális esete az online-nak a PP-el, hiszen ha valami, ez tökéletesen alkalmazható.

Miért? Nem szűri az adblocker, a felhasználó akarja magának a tartalmat amiben benne van (push helyett pull, már eleve…), reklámkerülés, tudatalatti, stb, stb…

A web is változik, egyre több a közösségi tartalom. Az ADSL és 3G mobilnet terjedésének köszönhetően a videótartalmak aranykora következik a weben. A YouTube sikere nem kérdéses, a külföldi és hazai videómegosztók is jönnek fel szépen, a közösségi oldalak is integrálják a videót (MySpace, facebook), a külföldi és hazai tévécsatornák Video On Demand szolgáltatásai és kifejezetten netre készült webcast-jai egyre népszerűbbek (CBS, ABC, TV2, M1 / Híradó.hu, Hulu, Webcsatorna, Beugró-Videa, stb…), és már a zenecsatornák is költöznek a netre. Nemrég indult az mtvmusic.com, az online zenei videókatalógussal és archívummal, illetve ma indult el a magyar MTV (és itthonról legalább egészében elérhető) oldala is, mely sokkal gyérebb és ügyetlenebb, de még hazai viszonylatban még mindig elég jó.  Látszik hogy az online videó ott van, és jön egyre feljebb.

A videómegosztók, és egyáltalán az online videóportálok monetizálása (YouTube-kérdés), és a hirdetés ezeken a felületeken gyakran nem működik. Vagy túl zavaró, vagy könnyen blokkolható, vagy nem releváns, stb… Ki kell lépni abból, hogy online kommunikációban csak szép superbannerekben, layerekben és linkekben gondolkozzunk. Az videótartalmak népszérűsödésével (márpedig fog, higgyétek el) a felhasználók ezen megoldásokra egyre immúnisabbá válnak. Viszont a Product Placementet nem tudom kikapcsolni.

Kisatírozni a videóból? Kivenni a szövegből? Adblockolni? Nem. Eddig sem tettük a TV-ben sem. Itt van pl. az Apple vagy a Coca-Cola. Eddig sem vettük ki egy filmből sem, nem igaz? Pedig ők aztán a PP nagy mesterei. Ha a filmek által közvetített Apple vs. PC piacrészesedés igaz lenne, akkor a felhasználók 70%-a Mac-et használna, abból is a nagyrészt MacBook Pro-t. Gondoljunk csak Dr. House-ra, Carrie Bradshaw-ra és a többiekre. És akkor a valós piaci részesedés még mindig 10% alatt van.

A fő okok, maiért a PP újraéledhet az online közegben is, hogy szinte korlátok nélkül az egész világ megnézheti (globális-brandépítés), egy online videó gyakran sokkal több nézőt generál mint egy tv-show, és a felhasználók által generált tartalom hitelesebb. A kizárása alig lehetséges, a reklámkerülés aránya minimális, a hatékonysága pedig magasabb is lehet, mint egy két percig a szemünkbe villogó banner-nek. És így van ez a zenei videókkal is, amikben eddig is fellelhetőek voltak, de ha belekalkuláljuk hogy a felhasználók legtöbbje igen nagy részben zenei videókat néz a neten, még inkább megérheti fókuszálni a témára.

így volt ez a BVLGARI-nál is valószínűleg, mikor úgy döntöttek, hogy legyenek csak benne igen hangsúlyosan Britney új klipjében, a Circus-ban. Mert ugyan Britney Bulgari ékszert tesz fel magára, az eredeti verzióban még nem gondolták, hogy ezt bele kéne tolni a nézők fejébe is. De valószínű közben sikerült megnyerni a Bulgari-t. És grat az utómunkáért, bár kicsit gányolt megoldás, ugyanis a jeleneteknél el van csúszva egy kicsit a dolog… Íme a klip két változata, először az első, aztán a második, az első pár jelenetben látható különbséget érdemes figyelni.

És a brandingelt verzió:

(Érdekes, míg a külföldi MTV oldalon a sima, addig a hazain a Bulgari-s verzió érhető el…)

Ha pedig megskubiztátok, akkor felmerül a kérdés hogy persze, ez megint a nagyok piaca, webkettő – de a felhasználó megint kizárva, ésatöbbiésatöbbi, és hogy kinek éri meg… Példa: Vegyük Tay Zonday esetét, aki ugye YouTube sztár, tehát közülünk jött, és a netrokrácia emelte ki a szürke bitek közül ugye. Na és akkor el lehet gondolkodni, hogy neki mennyi pénzt hozott a klipjében a Dr. Pepper kóla kinyitása… Az út: felhasználó – videótartalom – videómegosztó – közösség – népszerűség – videó – product placement – $… És ez mindenki előtt nyitva áll.

De amikor majd rákkatintunk hogy stop, és akkor a plackra, és akkor odamegyünk az online shopba és két zsugor kólát rendelünk, és egy nap alatt házhozszállítják – na az majd a következő, izgalmas fejezet lesz, majd talán egy másik posztban.

(Discl: A bejegyzésben szereplő márkanevek és utalások egyike sem fizetett product placement megjelenés, a szerző egyéni ismeretei alapján felhozott példákról van szó csupán.)

“… a kommunikációba épített meglepetés faktor szolgálja leginkább a márkaépítést.”

( A fenti idézet és kép forrása: webershandwick.hu)

Tény, hogy amikor ezt megláttam, meglepődtem. De vajon ők is erre gondoltak? Ez szolgája legjobban a márkaépítést, mikozben a pr egyik alapja a bizalom?

Bejött a Pepsinek a koppintott Obama kampány, a newsroom-os, perszonalizálható Mikulás viral spot a neten. Úgy látszik, mások is ebbe az iránya indulnak el, mint például a Mini. Most indult el a simanvallalom.hu (bár a kezdő videó nekem nem játszódik le…), ahol hasonlóan vicces kis videó fogad minket, illetve ugyanezt továbbküldhetjük, személyre szabottan. Egyedi névvel, megszólítással, és személyes adatokkal. És akkor majd jól meglepődik az illető. Meg?

Sokan a Mikulásos Pepsi reklámot mondják az eddigi egyik legsikeresebbnek itthon. De ha mindenki ebbe a témában indul el, nem lesz egy kicsit elcsépelt? Vajon a Mini már jó ideje tervezte, vagy csak épp próbálja meglovagolni az itthoni hájpot a dolog körül? Meddig lehetnek ezek a videók érdekesek? Mikor fulladnak ki? Mert napi húsz ilyet kapni más-más branddel annyira már nem vicces…

Valami hasonló témáról, a hazai viral kampányokról fognak egyébként ma beszélgetni a Próbakős srácok a Radiocafé 98.6-on, 19.00-tól a reklámvilág című magazinműsorban Karmával és Doransky-val. Hallgassátok.

Addig is ezen a linken meg az én személyre szabott Mini videóm, ugyanitt tudtok saját ismerőseiteknek is küldeni. (magamnak küldtem, tibor és tibi is én vagyok…)

Így készült – de miért is, és miért így?

Hamarosan véget ér a Turulmeme.com logótervezési pályázatának végső szavazása, melyen az 5 döntős közül lehet kiválasztani, hogy melyik szerepeljen az oldalon. Tök véletlenül az egyik általam tervezett is bejutott, amit persze nem is reméltem (de tényleg, szajmon tudja…). Szóval lehet rám is szavazni, és bár tudom, hogy magyarázni a bizonyítványt elég gáz, és ott már szar a helyzet, ha erre van szükség – azonban én mégis arra gondoltam: ahelyett hogy körbeküldeném a linket az iwiw-en a szavazásról, elmesélem, hogy miért is döntöttem pont ez a koncepció mellett.

Először is figyelembe kellett venni a rendelkezésre álló helyet. A layout-ba egy fektetett széles téglalap alakú logót kéne integrálni. Oké. Aztán megnéztem, hogy mik azok, amik az oldal főbb jellemzői, és jó lenne, ha a logo ezeket visszaadná: webes szolgáltatás, mely közösségi alapokon nyugszik, tartalma RSS-olvasón megosztott tartalmak RSS-éből építkezik, a megosztók és a tartalom közt kapcsolatok figyelhetőek meg, annál népszerűbb egy tartalom, minél többen osztják meg. A megosztások körül az SWN-eknek köszönhetően buzz alakul ki, és ennek az új közösségi metakommunikációs összegző térnek az alapja az RSS. Nekiálltam tehát ügyködni (poénból), úgy hogy a grafikát és az arculattervezést messziről sem vágom, se designer se kreatív tervező nem vagyok. De akkor leírom, hogy miket vettem figyelembe az eddigi tapasztalataim alapján.

Tehát a fentiekből (tulajdonságok, layout) indultam ki. Jött ugye az alap, hogy az RSS-ikon, szimbólum felhasználása. Gondoltam, hogy ettől el kéne szakadni, mert ezer szolgáltatás van, amely módosítottan használja, illetve mindenki erre fog rámenni a logóban. Kicsit elcsépeltnek és lejáratottnak érzem amúgy is. De rájöttem, hogy mégis csak tükröznie kell, hogy az egész alapja és csatornája (kimenő és bejövő) az RSS, és ez jó, ha első blikkre is lejön. Erre pedig a legjobb az RSS feed ikon, illetve annak jellegzetes, bejáratott, elfogadott szimbóluma, formája. De azt is láttam, hogy valami más koncepcióban kell alkalmazni, mint a sima narancssárga-fehér, glossy box.

Ekkor jött az RSS ikon, és a fenti oldalkoncepció összedolgozása, miszerint legyen több RSS ikon, kisebb-nagyobb, köztük legyen kapcsolat, ami a megosztást, továbbosztást szimbolizálja. E mellé kerestem egy karakteres typot is, de ez majdnem random lett, ezzel legalább jól nézett ki. Nem akartam ilyen tuti webkettes betűtípust, bár nem ártana ezzel is utalni az oldal jellegére. Színeknél az oldal színeit vettem alapul, hiszen ebbe a közegbe kell elsősorban illeszkednie. Így az oldalon is használt vörös-fehér-fekete színösszeállítást választottam. Így született meg az első verzió. Amúgy szerintem még így is, és most is egy ütős koncepció. Meg érdekes.

Aztán ezt továbbgondoltam, amolyan logo-evolúcióban is. Belekalkuláltam, hogy az RSS formákkal lehetne játszani egy kicsit, illetve egy olyan elrendezést választottam, amely ugyanúgy visszaadja a fenti elveket, de talán még egy kicsi pluszt is ad hozzá.

Így lett a második változat, ahol a 4 feed ikon szabálytalan kör formába rendeződik. Ennek több asszociációs kihatása is van: A feedek közösséget alkotnak, kapcsolatban állnak egymással, egymás mellett töb feedből áll össze a kerek egész, vannak nagyobb (népszerűbb) és kisebb (kevésbé népszerű) elemek, minél nagyobb a megosztás, annál népszerűbb a feed, és minél népszerűbb, annál többen fogják megosztani. Itt az ördögi kör – és a kör szimbólum. Ez az egész tehát lehet egy ilyen nagy turbina is, ahol népszerűséget lehet szerezni, és ezt az egésszet a közösség motorja hajtja, a megosztások sorozata – erre utal a belemagyarázható propeller alakzat -, folytonos mozgásban, pörgésben, változásban van az oldal. Ezzel egyfajta dinamikát is kapott az alakzat. A sok vonal meg a zajt, a buzzt, a nyüsgést, és ezek terjedését szimbolizálhatja – mint amikor egy csepp beleesik a pocsojába.

A szabálytalan elrendezésből, és a szokatlan formából gyorsan felismerhető, azonosítható a szolgáltatás, és a képi megjelenítés tükrözi az oldal tulajdonságait. Ez márkafelismerés és azonosítás szempontjából fontos – illetve azoknak is kell kommunikálni, akik majd ez után lesznek használói. Nekik pedig először a logo, a fejléc fog beszélni. De mégis megmaradt a koncepció a 3 színnél, az egyszerű, letisztult formánál. Ugyanis logo esetében szerintem fontos, hogy jól illeszkedjen az oldal arculati elemeihez (színben, formavilágban, egyszerűségben), illetve azt is figyelembe kell venni, hogy a logót nem csak az oldal fogja használni: meg kell jelennie faviconként, ha megemlítik az oldalt illusztrációként, későbbi felhasználásként nyomtatottan, elektronikusan is, könnyen kivitelezhetőnek kell lennie, színesben és fekete fehérben is azonosíthatónak kell lennie. Oda és vissza, simán és inverzben. Mindeközben kommunikálnia kell a szolgáltatást is.

Igazából nekem az eddigi kettő is tetszett, de ezért csináltam egy harmadik mutációt is, ahol az előbbi atomreaktoros koncepciót beletettem egy vörös négyzetbe. Ezzel azt értem el, hogy külön ikonként, logóként is jól használhat a felirat nélkül, könnyen beazonosítható, ha így jelenik meg egy fehér felületen, esetleg több logo közt – nem veszik el.

Jobban működik nyomtatva is, bw és color változatban is, színhű az oldalhoz. A felhasználhatóság érdekében maradtam a sima felületnél, semmi glossy vagy egyéb dekort, színátmeneteket, vagy 3D effect-et nem alkalmaztam, illetve nem próbáltam ráerőltetni a kicsit klisés és lejárt web2.0 logo style-t sem.

Jól kommunikálja  a márkát és a szolgáltatást – és igen, ezekre is gondolni kell, mert előfordulhat, hogy egy mappán vagy molinón csak a logo jelenik majd meg, és ha ezt nem tükrözi, csak azok felé kommunikál, akik már eleve ismerik a szolgáltatást. Emellett igyekeztem megtartani az egyszerűséget és karakterességet, az RSS fontosságát, a közösségi és webes szolgáltatást. A fontméretet megnöveltem, ezáltal karakteresebb lett, és talán illik is a kicsit szögletes typo az oldal amúgy is szögletes layout-jába. (Ezen a lekerekített sarkok finomítanak.)

Mi nincs benne?
Google
Bár a szolgáltatás a Google Reader-re alapul, a GReader ikonját, illetve a Google typoját semmikép nem akartam belekeverni, az valahogy nem ide tartozik. Illetve nem szeretem az ilyen mismásolást. Másrészt akkor még megérteném, ha ennek az lenne a funkciója mint a GReader-nek (pl. twitter -> csirip), de mivel itt egy ráépülő, teljesen új és más koncepciójú szolgáltatásról van szó, úgy gondoltam ideje elszakadni ettől, és a saját tulajdonságokat/arculatot kommunikálni.

Szlogen
A szlogen nem volt kérdés most, nem is akartam beleerőltetni a logóba, illetve nem arculatot és image-t, hanem logót kellett tervezni. Majd Sera ad szlogent neki, ha akar :).

Magyar színek, madár, motívumok
Csináltam madaras, turulos, magyar motívumost is, de ebben direkt el akartam szakadni ezektől. Szerintem ideje áttérni arra, hogy ha már így terjed a Turul előtag, hogy az ne a madarat jelképezze, hanem az a magyar fejlesztésre, a mashup jellegre utaljon inkább, ezáltal egy azonosítószóként viselkedve. Egyáltalán nem gondolom, hogy a madár effektust bele kéne erőltetni. A csiripnél még oké (twitter-csirip-madár, stb…), ott még illeszkedik az arculatba és imázsba, de nem gondolom hogy egy információs, közösségi csomópontba is bele kéne egy madarat erőszakolni. Vagy annak bármely részét. A magyaros színekről is hasonlókat gondolok, nem illik a koncepcióba, a webes környezetbe, a szolgáltatáshoz, és annak designjába (a vörös-fehér-fekete-szürke a megahtározó + RSS ikon, esetleg narancs).

Nos hát ennyi a rövid sztori, amolyan mi folyik a színfalak mögött, az út a döntőig… bejegyzést olvashattatok most. Amennyiben tetszik és egyetértetek a fenti koncepcióval, szavazzatok a Webisztánon, ahol láthatjátok a többi tervet is (már ennek tükrében). Vagy ha tuti biztosak vagytok benne, hogy ennek kell nyernie (miért ne lennétek azok?), akkor beillesztettem ide is a szavazóládát (lent), és akkor így értelemszerűen az _original-ra kell nyomni. Szavazni december 15-ig tudtok.

A posztba használt illusztrációk csak gyors szemléltetésre vonatkoznak, nem az arculati könyv elemeit képezik, minőségben igen gyérek, és vázlatterv szintűek… a gány minőségért ez úton is bocsi.

Mert van ugye, amikor a keresőmarketing és a SEO nem éppen a legjobb megoldás. Illetve mindig is lesznek olyan területek, ahova ezt nem lehet beerőszakolni. Ilyen például egy új kenyérfajta bevezetése – és akkor itt most szakadjunk ki a digitális, újmédiás megoldások világából.

Míg a hipermarketeknek ebből a szempontból is könnyebb a dolguk, beteszik a leaflet cím vagy egyik belső oldalára hogy Új kenyér most csak ennyiér! – addig a kisboltoknak és lokális pékségeknek sokkal nehezebb a dolguk. Bár oda eleve célirányosan mennek vásárolni ugye, gyakran annyiféle dolog van, és sietni is kell, hogy nehéz választani. Feléről azt sem tudjuk, hogy milyen, és elkerülve a csalódást a végén a Mit parancsol? kérdésre rávágjuk hogy: fél kiló fehér kenyeret, simát.

De ha viszonylag kevés az innovátor kenyértéren, hogy fog elterjedni az új kenyérről hogy jó? Egyszerű a válasz, meg kell kóstolni. De ha nem veszi meg? Oda kell neki adni. Tök egyszerű, mégis olyan kevés helyen csinálják

Erre mutat jó példát a lenti kép is, köszönhetően @Fruzs-nak, aki egy twittersör közben asztalra vetette az esettanulmányt. A Kolosy téri pékségben két szelet becsomagolt kenyeret nyomtak a kezébe, hogy kóstolja meg, új termék. Zseniális szerintem.  Hazaviszed, elolvasod, megjegyzed, megtanulod, megkóstolod, megízlik és megveszed (_original-féle 5M elmélet). És ezzel a húzással csökkentve van – ebben nem is annyira költség, mint ízlés szempontjából – a fogyasztót terhelő első vásárlás kockázata.

A szöveg: Csíki verthéjú házikenyér
hagyományosan, hosszan érlelt kovásszal készült.

És ami a legjobb, most jön: Csak az van benne, ami kell!
(a fotó elég gány, mobillal lőttem a Castroban…)

Ebből a szempontból igen hasonlít a kóstolja meg az új joghurtunkat POS megoldásra, amit viszont a multik is alkalmaznak. Azonban ez sokkal eredetibb, eleve megdöbbentőbb azon a helyen (a multiknál hozzá vagyunk szokva, de egy kisboltban nem…), és sokkal jobb a kivitelezés, ebből következtetek, hogy az eredményessége is. Sokkal relevánsabb tud lenni. És a megoldás, és a mellékelt szöveg olyan eredetiséget kölcsönöz neki, ami megadja az esszenciáját a dolognak. 5 pont. A kommunikációt a fogyasztókra kell optimalizálni elsősorban.

Persze ezt eddig is tudtuk hogy Obama győzelmét a webnek köszönheti, csak így eszembe jutott hogy ez az alábbi slide, amit Jo Stapleton a PR Napon tartott prezentációjából loptam, mert így jól szemléltet. De most ez csak azért jutott eszembe, mert hogy így tsabeeka is írt a blogjában, hogy neki is eszébe jutott, hogy vajon hogy alakul majd nálunk ez két év múlva?

Obama vs. Mccain / forrás: PR Nap (Jo Stapleton) - kreativ.hu

Hol tart majd 2010-ben itthon a socialmedia eszköztár, hol fog tartani majd az online és interaktív pr és marketing, és hol fognak majd tartani a felhasználók vajh? Lesz-e ilyesfajta kimutatható relevancia, kompetencia és differencia? (ezdeszépvolt)