Most olvasom a Sorozatjunkie-n kicsit lemaradva, hogy eljött érte is a kaszás… :(

Én néztem a TNT egy reklámügynökségről sorozatát, a Trust Me*-t, szerettem is és sajnálom is. Jó volt benne a sok irónia (lehet h csak szakmaibb szemmel?), voltak benne klisés dolgok, de összességében jó volt szerintem. Szerettem a karaktereket is. Cavanagh baromi jó volt. Amúgy véleményem szerint ez tipikusan az a sorozat volt, ahol az utolsó pár részre kezdtek kifejlődni a karakterek (a feléig túl sablonosak voltak), szóval az igazán jó évad a második lett volna, a kicsit önállóbb életre kelő alakításokkal.

Én vártam a második évadot. Nem volt ugyan az a nagy hűűha-wow érzés, tipikusan az a lajtosan szórakoztató sorozat volt, ami kikapcsolt úgy 40 percre hetente.

A sorozatban egyébként olyan itthon is ismert márkák kaptak szerepet, mint a Dove Hair Care vagy éppen a Rolling Rock Born Small Town kampánya. A fake RGM ügynökségnek profi honlapot is csináltak, backgroundért érdemes megnézegetni. Talán nem a TNT-nek kellett volna bevállalnia. Vagy nem tudom. Nézte valaki egyáltalán?

*most ajándék walpaperrel!

Persze lehet szidni a politikusokat, meg mindenki tudja hogy mit hogyan kell csinalni, meg hogy lenne jó, és a tv, újság és rádió előtt kiabálva építő jellegű tanácsokat osztogatni egy bazmeggel lekísérve, sör mellett. Én nem bántom őket, igazabol nem érdekelnek (pedig kellene, mert a tájékozottság számít) de ez már csak a személyes meglátásom. Azonban eszembe jutott, hogy ezeket a kérdéseket néha magamnak is érdemes feltenni, és beismerni magamnak, hogy ha valamit elkúrtam, és nem kicsit hanem…

Gyakran ezeknek a kitérő kanyaroknak én maguk vagyok az okozói, tehát itt kell a változtatást is eszközölni. Ez most onnan jutott eszembe, hogy van nekem egy A4-es lapra összeirt dolgaim, amit önéletrajznak szoktam használni, és legszívesebben ráírtam volna az előbb hogy: szétszórt, gyakran késik, megbízhatatlan, könnyelmű, feledékeny… (a sok előny mellett, azokat nem írom ide, csomó van, meg aki ismeri, ismeri.) Hiszen senki sem hülye, tudja hogy nincsenek előnyök hátrányok nélkül. Hátakkormeg? Nem árulok zsákbamacskát. Valahol hiba lenne, ezért nem írtam rá. De tény, hogy ezek gyakran okoztak egy két negatív kiugrást az életgörbe elmúlt szakaszában, melyek elgondolkodtatásra késztettek. És ha már egy külső szemlélő is felsorolná ezeket a jelzőket, akkor ott már a személyes pr-el is baj van. Amit igen nehéz korrigálni.

Szóval meg kell nézni, hogy a selfpolitikai és menedzsment rendszerünk mennyire kompatibilis az általunk elérni kívánt célokkal, és amennyiben differencia adódik, nincs mese, cselekedni kell. És akkor jön a rendszerváltás. Jobb ezeket felismerni előbb mint később, olyan ez mint a lyukas fog. Ha időben betömik, még sokáig rágni fog, de ha belül elszuvasodik (bár kívülről még esztétikus), előbb utóbb összeroppan. 

Szóval néha érdemes magunkat is optimalizálni, korrigálni, hibajavítani, ha kell, rendszertváltani. Nem ciki újraprogramozni. Mert egyszer csak úgy dönt a társadalom, hogy többé már nem indexel le minket.