Ki netezik és miért:
“A 18-64 éves korosztályon belül a legalább heti rendszerességgel internetezők aránya 2005 és 2008 között 25 százalékról 48 százalékra nőtt, 2009 végére pedig már elérte az 53 százalékot… . A legnépszerűbb netes tevékenység 2008-hoz hasonlóan továbbra is az általános információgyűjtés, ezt követi az elektronikus levelezés.”

Amúgy a kutatás szerint a gyakran netezők 95%-nak van e-mail címe.

Community:

“Míg 2008-ban a rendszeresen internetezők 45 százaléka jelentkezett be hetente, és 14 százaléka naponta egy-egy közösségi oldalra, addig 2009-ben már minden második tette ezt heti, minden ötödik napi rendszerességgel. A legaktívabbak továbbra is a 18-29 évesek és az egyedülállók. Az azonnali üzenetváltó eszközök használata, az online ismerkedés a férfiak, a 30 év alattiak és az egyedülállók körében a legnépszerűbb. A fórumokat, blogokat 2008 végén a netezők 51 százaléka olvasta, ez egy év alatt 56 százalékra nőtt, míg továbbra is 24 százalék azok aránya, akik blogot írnak, vagy aktívan részt vesznek fórumokon.“

E-Commerce:

“A 18-64 éves, legalább hetente internetezők 12 százaléka havi rendszerességgel vásárol a világhálón, több mint 40 százaléka pedig hagyományos bevásárlás előtt is legalább havonta információt gyűjt, árakat hasonlít össze a neten. …. Jellemzően a 18-29 éves korosztály, a felsőfokú végzettségűek, valamint a kisebb városokban élők vásárolnak online.“

A kutatás hátteréről:

A cikk adatai a KutatóCentrum és a MASMI Hungary Piackutató Intézet közös kutatásának eredményein alapulnak. A felmérés 2009 decemberében egy ezer fős, kor (18-64 évesek), nem, iskolai végzettség és földrajzi jellemzők szerinti reprezentatív lakossági mintán készült. Az internetezési szokásokra tett megállapítások a legalább heti rendszerességgel internetezőkre vonatkoznak.

Nincs kapcsolódó bejegyzés most.

és a párbeszéd ereje:

El is indítom a Mikvannak twitterversenyt, egy embert nevezek, aki  a zsolti, és akkor rá lehet szavazni, és mivel valószínűleg ő fog nyerni ezért eredményt is hirdetek, hogy a legfaszább twitterelő a Zsolti!

Lehet rá szavazni kommentben (+1).

Nincs kapcsolódó bejegyzés most.

A felvetés: egy év múlva fizetni fogunk az online sajtótermékekért. Vagy mégsem? Hiszen a közszolgálati hírek, információk elérhetőek lesznek ingyenes alternatívákból is, akkor marad fizetősnek a speciális szakmai vagy minőségibb (hozzáadott értékes) tartalom. Viszont a szórakoztató, tudományos tartalmakat meg elérem a tévéből, amit meg amúgy is fizetek. A speciális szakmai tartalom meg elég kis bázist jelent, és kérdés hogy a szolgáltatóknak megéri-e belemenni a fizetős modellbe.

Hiszen azt kifelejtettük, hogy a magyarok fizetéshajlandósága – főleg online – szinte egyenlő a nullával. Nem csak azért mert nincs rá keret a havi költségvetésből (ez is egy érv), de a fő gond hogy nincs ennek kultúrája itthon. Mi nem fizetünk semmiért az emelt díjas csengőhangokon és nyereményjátékokon kívül. Mert a fizetős infó gyakran lutri, meg nehogymár! Megkapom-e azt az értéket, amennyit fizetek érte? Lesz -e olyan informatív és minőségi az írás? (És itt most nem gondolok az elemzések, kutatások szegmensre). Elég húzónév lesz-e egy újságíró neve ahhoz hogy fizessek az írásáért? Minek költsek egyáltalán rá?

Mert lássuk be, a fizetős online sajtó modell itthon már egyszer bedőlt, jó néhány szakmai portál is elállt ettől, hiszen nem működött. Elég lesz-e az a néhány előfizető hogy fenntartsák a modellt? Vagy ismét nyűgös és erőltetett, izzadságszagú próbálkozások jönnek vegyes modellel? Ha így eltűnik majd a felhasználók nagy része, ki fog ott hirdetni? Azért ezek reális kockázatok, amiket nem biztos hogy be fognak vállalni. És akkor még nem is beszéltünk az egyre jobban fejlődő szakmai blogokban megjelenő ingyenes információkról (tudom, a blog halott), és véleményekről, amik gyakran minőségben és mennyiségben is odacsapnak a szerkesztett médiának. Vagy a webvideós tartalmakról. vagy izé. Szóval én nem félek, hogy egy év múlva ezreket fogok költeni itthon mindezekre.

Ez eddig oké is lenne. Persze akkor jöhetnének a hirdetők ezekbe. De a hirdetők meg nem jönnek, mer szegényeknek meg nem lehet elég hiteles és mérhető adattal szolgálni.

Jövőkép?

talán az egyik legjárhatóbb útnak a meglévő tartalmak újrahasznosítása látszik – hiszen ezeknek tiszta, jogi és üzleti körülményei vannak. Meglévő érdeklődésre lesz ez válasz, tehát a valós igények kiszolgálása. Ezáltal jó kapcsolatok alakíthatóak ki a médiavásárlókkal, tervezőkkel és ügynökségekkel is. Ha velük jó a kapcsolat, egyenes út a hirdetőkkel való jó kapcsolathoz is. Világos üzleti, médiaszolgáltatási modell, de ez már nem web2.0 – legalábbis semmiképpen nem az, amit a UGC előrevetített.

Ehhez bezony meg kell technológiai háttér. Ide már kell a jó képminőség, ellentétben az UGC-vel, ahol a butítás a lényeg, mer’ annak kiszolgálásán spórolni lehet. A jó minőségű professzionális tartalom jó minőség nélkül nem él meg a weben sem. Meg hát ezeknek eleve meg van a jó minősége (pl. TV-showk). Viszont ehhez meg még a felhasználók technikai háttere nem megoldott, hogy mindenki HD videókat streameljen. (Ráadásul ahhoz hogy ez üzletszerűen működhessen, hiányoznak még a fejlett mérési, analitikai és reklámszolgáltatások. A hirdetőknek adatok kellenek. Mindenféle!)

A jó technológia pedig mit sem ér tudás nélkül. A webcsatorna vezetőjének elmondása szerint fontos, hogy tudjunk szolgáltatást tervezni. Minden téren. Hiszen ki kell szolgálni a nézőt, a tartalomtulajdonost és a hirdetőket is. Tervezésnél ezt figyelembe kell venni, összehangolni, stb… Tudni kell a terjesztést is, a nézettség nagy része az embeddelt, elvitt playerekben van. Ez nem lenne alapból gond, hiszen a hirdetés is a playerben megy, de meg kéne érteni hogy miért és hogyan terjednek, és ezt hogyan lehet befolyásolni. A tervezhetőség, és az elvárható eredmények miatt.

Hiszen itt a tartalom elválik attól, hogy egy adott URL alatt jelenik meg – ezáltal a hirdetés is. A reklám az valójában nem a felülethez, hanem a kontenthez fog kapcsolódni, ugyanúgy ahogy  a TV-knél is. Viszont ehhez meg kell határozni a pontos tartalmat. Erre pl. ott a tag-elés, hogy definiáljuk a kontentet. Tehát a jövőben elképzelhető, hogy a médiavásárló tag-ekre tervez. Ahhoz, hogy ezekre a tag-ekre (amik a tartalmat jelölik) tervezni lehessen, tudni kell, hogy a  tag hol és hogyan terjed, illetve ehhez milyen nézettség társítható. Hogyan lehet ezt pénzre váltani…

Na és hogyan lehet a webvideózásban ezt pénzre váltani? Szerkesztőségként, médiaügynökségként, technikai kiszolgálóként? Választani kell.

Azért hajrá UGC!

Emellett problémát jelent, hogy nincs auditált tartalom, és nincs egységes szolgáltatói háttér. Egyszerre több technológiát használnak párhuzamosan, ez koránt sem segíti elő a tervezhetőséget. Rendkívül korlátolt a piac, és amíg nem alakul ki a piac, addig nincs kalkulált árszint sem.

Az is nyilvánvaló, hogy nem em érdemes az online videó műfajait együtt kezelni. Az egész ugye a YouTube berobbanásával, így a UGC-vel indult. De természetesen nem a UGC viszi előre az egészet, hiszen ott vannak a szerkesztett-áttöltött spotok, vírusvideók, tévés tartalmak,  stb…  Négy alapkategóriát érdemes megkülömböztetni:

• felhasználói (UGC) – ezek nem szerkesztőségi, minőségileg és tematikusan igen széles skálán mozgó videók
• származtatott (sourced) – profi videós tartalmak, de általában nem webre készülnek, ilyen pl. esemény beszámolók, pr és image filmek, vállalati videók, termékvideók
• ügynökségi tartalmak (syndicated) – profi eszközökkel, és minőségben állítanak elő, és ez később bekerül az online videós szférába, jogkörökkel határolt tartalmak általában (pl. tv-k műsorai)
• újságírói (journalistic) - (Index-Indexvideo, Origo, Propeller videók, stb…)

Gyakorlatilag azokat a megoldásokat sorolhatjuk a videóhirdetések közé, amit a player kezel, szolgál ki. Tehát a preroll bannerek, illetve a  branded playerek nem számítanak a videós reklámhoz (Pl.: Indavideó – Cetebe kapszula a playeren nem az). De ugyanúgy nem jön ide a videó melletti, de ahhoz kapcsolódó banner sem.

Két alaptípusa külömböztethető meg a videós hírdetéseknek:

• lineáris - ahogy a tévében megszokhattuk, kb
  • preroll
  • midroll
  • postroll

Ezek ajánlott hossza 15-30mp. (Ez ajánlás. ) De technikailag hatásosabb főleg prerollnál a 3-5mp hosszú preroll spotok. Viszont elzárkózás figyelhető meg ezen a téren, sokszor az ügynökségek nem akarják újravágni a spotokat. De az sem megoldás, ha az on-air spotokat egy az egyben átültetjük a webvideós tartalmakba, hiszen valószínűleg nem fog működni, hatékonysági szempontból főleg…

Műszaki problémák ugyanúgy megvannak – felbontás, player mérete, formátum, 4:3 vagy 16:9 arányok tartása-integrálása. Formátumban Mpeg2, Mpeg4 és Flash ajánlott. Lehetőleg legyen kattintható.

Preroll hirdetésekkel óvatosan kell bánni. Jó és ajánlott megoldás, hogy ha feltüntetik a nézőnek, hogy mennyi van vissza a hirdetésből. Ha post- és preroll hirdetés is van, ez esetben érdemes felhívni a figyelmét a nézőnek, főleg, ha a videó midroll blokkot is tartalmaz.

Örökös frusztrációja a nézőknek, de fontos, hogy a hangerő kiegyenlítésére is figyelni kell, mindenki utálja, ha kiszakad a dobhártyája, ha bejön a reklám. Nem csak a tévében, online is.

• nonlineáris - tartalom fölött, layer, banner, szöveges, stb…
  • overlay banner – “matrica”: ez ugye bármikor megjelenhet. De sok probléma lehet, gondoljunk itt a logora, a feliratokra, stb… tehát vigyázni kell, hogy a tartalmat ne üsse.Ezeknél is ajánlott megoldás az átkattinthatóság. A 300×50, és 450×50 méretek kiszolgálása mindenkinek ajánlott, illetve annak a szempontnak a figyelembe vétele, hogy méretben max 100k legyen, és ne legyen nagyobb, mint a tartalmi felület 1/5-e. Legyen bezárható/kinyitható, és mindenképp legyen feltüntetve, hogy hirdetésről van szó, és nem a tartalom részét képezi – ha nincs, megtévesztő lehet, hiszen a szerkesztett videókat gyakran feliratozzák, effektezik.
    Különféle kép, flash, silverlight formátumok használata ajánlott.

Emellett volt szó az in stream mérési ajánlásokról is (bővebben az IAB guideline-jában):

• Stream - egy tartalmilag összefüggő videószelet
• Session - harminc perccel megszakított videónézés, tehát 30perc után új session kezdődik. Az is mérni kell, hogy befejezi-e utána. (egy stream hány session, stb…)
• Visitors - látogatók cookie alapján
• Time - az összes lejátszási idő egy adott videóra/tartalomra

A webvideós reklámokról az IAB ajánlása letölthető a www.iab.hu oldalról innen (pdf), illetve egyéb részletességek és érdekességek a Rabbitblog posztjában.

Kreatív Webvideó konferencia | 2009.06.11. | IAB – Milyen az ideális webvideós reklám előadás – jegyzet

“amiből nem lehet twitterezni, az nem is social…”

_original @ twitter. request. follow.

Elég sután néz most ki, majd lehet hogy lesz szebb is még, de múkodni múkodik köszönhetően ennek a pluginnak.

Szósölizésön!

Úgy csináltam mint a Facebook Connect esetében, tehát így:

1. Először is regisztrálni kell a blogot (mint alkalmazást) a twitter API centerbe a kulcsok-kódok miatt. Ehhez ide kell menni és értelemszerűen regsiztrálni.
2. Aztán le kell tölteni a plugin-t, ami innen van a Voice of Tech jóvoltából.
3. Aztán fel kell telepíteni a plugint, azaz felmásolni a wp-content/plugins mappába a kicsomagolt dolgot mappástul.
4. Aztán be kell másolni a comments.php-ba az alábbi kódot oda ahol akarod hogy megjelenjen. ha ezt nem teszi meg az ember, akkor galádul a hozzászólás gomb felett jelenik meg csúnyán. Tehát érdemes!
   <!– Begin Twit Connect –>
   <?php if(function_exists(‘twit_connect’)){twit_connect();} ?>
   <!– End Twit Connect –>
5. Aztán aktiválni kell a plugin-t a Wordpress admin-ban. A settings alatt pedig lehet állítgatni pl. a szöveget vagy a gombot.
6. Aztán elvileg működik, kivéve, amikor lehal épp a rendszer!

Úgyhogy mostmár ezentúl van lehetőség a Mikvannakon kommentálni simán, Facebook vagy Twitter accounttal is.

You choose, feel the freedom.

A barátság fogalma átalakult, nagyüzemi barátkozók lepték el az online közösségeket. Mégis hogyan értékelhetőek, skálázhatóak ezek a kapcsolatok, hogy jön ehhez az online brand equity.

Egy összefoglaló kép (kattranagy), alatta pedig egy prezentáció, mert a slide-ok elég jól magyaráznak, kiegészítenek hozzá. Bővebben pedig Mike blogján vannak dolgok, érdemes legalább egyszer a slide-okat átfutni.