A buzz-t igen könnyű elérni. Komolyan mondom, tök könnyen lehet online buzz-t gerjeszteni. Ha szolgáltatást nyújtunk és/vagy terméket állítunk elő, baromi könnyen elérhetjük, hogy beszéljenek rólunk. Nem? Dehogynem! Csak nem mindegy, milyen viszonylatban.

A marketing nem szól másról, mint hogy ígérgetünk a felhasználónak. Csakhogy, az ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó. Ebből következik, hogy ha nem lenne világos: ha valamit ígérünk és azt nem tartjuk be, az úgy nem jó. Úgy is mondhatnám a magyar online buzzworddel hogy: NEM MENŐ!

Namermost ha valami NEM MENŐ-t csinálunk, akkor fognak rólunk beszélni. Így járt legutóbb például a  Vodafone is, ugye beígérte hogy korlátlan internet nem extrém használat (p2p) mellett, aztán nofene, most már nincs olyan csomagjuk használatban, ami nem korlátozott, mert aztán visszamenőleg is bevezették. És akkor itt van a  több ezer sérelmezett felhasználó ugye, akik agyfelbaszva keresik a beígértet, de nem találják.

Igen, biztosan sokat dolgoztak ezen az ajánlaton, hogy azt mondják, hogy korlátlan internet. (Érzitek az ajánlatot, a kulcsszót: korlátlan.) A jó ajánlatokon ugyanis mindig sokat kell dolgozni. De ez nem egy jó ajánlat akkor. Mert nem dolgoztak eleget rajta. Nem gondoltak arra, hogy majd nem tudják betartani. Kár. Mi lett az eredmény: dühös felhasználók, és negatív buzz, ebből pedig kéretlen, negatív WOM kampány lett.

Mert hogy túlígérni nagyon egyszerű, csak gondolni kellene a következményekre. Attól, hogy bátran túlvállalja magát egy cég, attól nem lesz sikeresebb, sőt. Pedig nagyon könnyű túlígérni. Mert a fogyasztók megjegyzik. Igen, a fogyasztók megjegyzik az ilyen dolgokat, és nem örülnek neki.

Hogyan lehet mégis akkor könnyen buzz-t építeni a szolgáltatás köré? Pofonegyszerű, de tényleg ám aztán. A kulcsszó: túlteljesítés. Ha túlteljesíted az ígéreted, az jó. Ki fogja észrevenni? A felhasználó. És a felhasználó megjegyzi, ha többet kap. Mindenki megjegyzi, ha kap valamit. És örülnek neki. És igen, elmondják, hogy nekik jó volt. És igen, akkor beszélni fognak róla. Miről: hát nem a bubódoktorról, hanem arról hogy mennyire jófej vagy. A kérdés: akarsz-e jófej lenni? Ígérj kevesebbet – adj többet. El kell érni a mentális orgazmust. Eeennyii.

Miközben a mai vacsorámhoz majonézt ettem, és eközben erősen figyeltem az asztalon lévő sárga majonézes flakonra, megint eszembe jutott, hogy mennyi bullshittel (nem, nem bullshit ízű majonéz!) próbálják megetetni a reklámozók a fogyasztókat. Azért jutott eszembe, mert a hétvégén néztem egy kis tévét, és több innovatív termékfejlesztéssel is előrukkoló és kampányoló reklámot is láttam, ezek közül kettő ragadt meg. Vigyázat, olyan termékelőnyökről van szó, melyek gyökeresen megváltoztatják az életedet!

Az első, hogy az új Globus majonéz átlátszó flakonban van, így mindig láthatjuk, hogy mennyit tudunk még megenni. Nyilván ezt a fogyasztók eddig is tudták, illetve  a találékonyabb fajták ezt akár súly, sziszegő hangok és fény felé tartás által is meg tudták becsülni. De most mindez feleslegessé vált! Köszönhetően az új, innovatív fejlesztésnek és az átlátszó flakonnak.

Persze elgondolkoztam, mivel tudna még kampányolni, mert ugye az íz az majonéz íz (bár most megújult az is, de mi van ha én a régit szerettem?), sokat nem lehet rajta variálni, ráadásul semmilyen color-white-system-pushup-ballance-shining-value-maxi-procontroll szakkifejezéssel, ABS-el, sem intelligens részecskékkel és egyéb extrákkal sem tud operálni, maradt tehát a csomagolás.. Ha már éveken keresztül mindig valami újdonsággal kell kommunikálnunk egy flakon majonézt. Azon csodálkozok, hogy sajtóközleménnyel nem találkoztam erről még.

A másik pedig a Rexona legutóbbi csodálatos fejlesztés- amit ők idézem: forradalmian új design-nak hívnak!!! -, miszerint az ő fejlesztéseinek köszönhetően a golyós deóban a golyó és a kupak alul van, így maximálisan ki tudod használni, mivel lefolyik az összes cucc oda. Magyarul: megfordították a flakont! Ez úton szeretném elmondani, hogy az ötlet tulajdonképpen az enyém, mert én világ életemben fejjel lefelé tároltam a golyós deómat. Igaz, egyik ismerősöm erre rávilágított miért újdonság: ehhez egyenes tetejű kupakra van szükség, amin megáll a flakon! Sajtóközleményt erről sem kaptam. (Videó itt, vigyázz, fejre ne állj!)

Persze ennek hatására beindult nagy kreatív _original fantáziám, és egy SelfBrainStorming™ keretében két olyan új termékinnovációt is kifejlesztettem, melyek legalább ennyire egyszerűek, ámde mégis sokkal hasznosabbak lehetnének! Az egyik termék – maradva a konyhánál – egy spagettiadagoló, a másik pedig a ruhaipar forradalmasítása, azaz a tangatyű! Lássuk akkor ezeket!

A SPAGETTIADAGOLÓ
A probléma: ha csak egy vagy két adag spagettit kell főznöd, mennyit tegyél bele? Illetve felbontás után folyton kiszóródik a szekrényben a spagetti.
Hagyományos megoldás: Spagettitároló és spagettiadagoló (hasonló, mint amivel a gyűrűméretet veszik az ujjról, többállású, különböző méretű lyukakkal). Mind a kettő használata plusz bonyodalom főzésnél, illetve nem kézenfekvő, macerás.

Megoldás: zacskóba beépített spagettiadagoló!
A spagettizacskó sarkán lehetne egy jel, ha ott vágod le a csücskét, és fejre fordítod, akkor bezony mindig adott mennyiségű spagetti fog kicsusszanni rajta. Például pont egy adag. A luk kicsike, így tárolásnál sem csúsznak ki a maradék tésztaszálak. Már régóta így használom, zseniális, de lehetne előre nyomtatott lyukméret is!

A TANGATYŰ
Probléma: a lábujjközös tangapapucs használata zoknival nem megoldott. Sokan ezt használj(n)ák otthonra benti papucsként is.
Megoldás: Használjuk zokni nélkül!
Újabb probléma: De hideg van és fázik a lábunk!

Megoldás: Az egyujjas (kétujjas?)kesztyű mintájára egyujjas lábtyű, amikor is a zoknin egy bevarrás található, elkülönítve ezzel a nagylábujjat a többi négytől, szabad teret adva a tangapapucs választóbütykének a lábfejbe való behatoláshoz!

Praktikus, melegen tart, a papucs nem esik le a lábról!

Nos hát mára ennyi tellett az Ötletáda rovatba, az FMCG termékfejlesztőit és marketingeseit innen üdvözlöm, a jutalékok és liszenszdíjak utalásához szükséges bankszámlaszámot e-mailben tudják elkérni.

UPDATE! Magraréta most értesített, hogy a fenti zokiszerűséghez igen hasonló már létezik. Csak jelezném, hogy én nem ma találtam ki, hanem már sokkal előbb, úgyhogy nehogy per legyen a vége!